A mai napom tűrhető volt. Végre van egy hangyabokányi időm írni nektek valamit. Eddig azért nem volt, mert mostanában megint kurvasokat tanulok, talán többet is, mint kellene, vagy szükséges lenne, de pl. matek-kémia-fizika nagyon gyatra. Majdnem bukásra állok... Nem kerek egyesre, de még nincs is kettő fölött az átlagom. A téli szünet után kicsit leszartam az egészet, mert voltak gondjaim. De most megijedtem, hogy lehet, meg fogok bukni egy-két tantárgyból, és mehetek pótvizsgázni. Ez az, ami nekem nem kell. Sem most, sem máskor, és most kibaszottul nagyot koppantam, és tanulok. Tegnap három órát lazán lenyomtam még itthon. Nem is kapcsoltam be a gépet, tudván, akkor nekiállok kockulni, és nincs megállás. De volt ma eredménye. Bár a matektanár már megint egy faszszopó geci volt. Remélem a pokolban fog megrohadni.
Bementünk a terembe, és közölte, hogy először nem felelünk, hanem belekezdünk az új anyagba. Aztán mehetünk felelni - egy másik lány, meg én. Félkor, kicsengetés előtt negyed órával mondta, hogy oks, akkor mehetünk. A másik lány egy kétismeretlenest kapott, amiből én is készültem, mert azt mondta, ez lesz, erre nekem ad egy törteset (törtből tört egyenlő tört). És én olyan, de olyan ideges voltam, mikor kijöttek ilyen emeletestörtek, hogy agyfaszt kaptam... de a megoldásom jó lett. Az ellenőrzésre nem jutott idő, csak talán az egyik oldalra. Így kaptam egy hármast. Szerencsére még nem olyan szar a helyzetem, és időben észbekaptam, hogy 'baz'eg, javítani kéne, amíg még van időm, meg agykapacitásom hozzá', és neki is álltam. De jövőre nem hagyom, hogy a szarság annyira kiterjedjen az életemben, hogy elérjen a tanulmányi munkáig. De... ez most így alakult. Még nincs késő. Kedden pl. kémiából is írunk, amire nagyon fogok készülni a hétvégén. Viszont mára kész vagyok: holnapra nincs nagyon házi, meg a föci el is marad. Így egy órával hamarabb el tudok jönni.
Amúgy kedden volt fogadóóra, és, baszki, próbáltam oda küldeni Anyát, ahol rosszat tudnak rólam mondani. Beszélt valami hat-hét tanárral, és csak egy mondott rosszabbat is. A többiek mind azt mondták, hogy meg vannak velem elégedve.
A német tanárnő a következőt nyilatkozta: látszik rajtam, hogy próbálkozok, és lesz valami a kis német nyelvtudásomból - oh, please... are you fucking kidding me?! -, és amikor Anya mondta, hogy nem rajongom a nyelvért, és nem is ezt akartam választani, mondta, hogy ez nem látszik rajtam az órán. Hát ock.
Angol tanár (Ökoterrorista): Nagyon jól megy a nyelv, én vagyok a legjobb a csoportban. És azért nem adta meg múltkor elsőre az ötöst, mert tudta, hogy többre vagyok képes... ooooookaaaaay... nincs több kérdésem.
Angol tanár (kedvenc^^): róla tudni kell, hogy nagyon szigorú, és rendkívül nehéz megfelelni neki. De rólam azt mondta, hogy 100%-osan meg van velem elégedve, és biztos benne, hogy idén is le tudnám tenni a középfokú nyelvvizsgát, csak ő hagyna még érni egy évet. Utána pedig nem lesz gondom a felsőfokúval sem. Meg, hogy magasan én vagyok a legjobb.
Fizika-kémia tanár: látja, hogy nem vagyok gyökér, és azt is, hogy a reál tárgyak nem fekszenek, de, ha jól megtanulom a definíciókat, még, ha a számolás nem is megy olyan jól, abból már meglesz a kettes.
Töri tanár (ofő): bánja, hogy félévkor megadta az ötöst, mert most elrontottam egy témazárót, de tudja, és látja, hogy érdekel a töri, szóval csak ne lazsáljak, és még évvégén is talán (!!) meglesz az ötös.
Magyar tanár: megy a 'tracsi' - ő így mondja a beszélgetést :'DD -, meg a forgolódás.:DD De preferálja, hogy viszem a szorgalmikat, és végülis nem olyan rossz a teljesítményem. Csak, mikor félévkor felajánlotta a javítást, azt hitte, 'büszkébb' vagyok, és tudta, hogy tudom az anyagot, de mégis megelégedtem a négyessel.
És kb. ennyi volt. Pedig reméltem, hogy egy kicsit leszaroznak...:DD *lö mazochista*
Viszont most megyek, mert még akarok AC-zni.*-*

do svidaiya ~