Ajjjj...>< Ez a mai egy kibaszottul szar nap volt. De mit is vártam, hétfő van. Utálom a hétfőket. Minden a nulladikkal kezdődött... Na jó, nem is. MInden azzal kezdődött, hogy reggel már tök szarul éreztem magam: hányinger, fejfájás, szédülés... Mondom, el kell mennem suliba, mert különben lemaradok egy felelésről, meg egy dogáról, és azt nem kellene... Szóval bementem. Nulladikra. Képzelhetitek, micsoda élvezet volt. Mondjuk, nem volt olyan ratyi, mert csak házit ellenőriztünk - ami fordítás volt. Aztán jött a matek... Hát gyerekek... agyfasz.
Először felelés volt. Nálunk ez úgy megy - vagyis a tanárnál -, hogy egyes vagy semmi. Ha tudod, buksisimi, ha nem, karó. Bár a karót ki lehet javítani a következő óra előttig. Szünetben... Szóval én nem tudtam a definíciót, és amúgy... más se nagyon. Az egész osztályból két ember tudott valami értelmeset kinyögni. A felelés után következett a házi ellenőrzés, amit mi, kedves, kicsi, butus diákok rajzoltunk fel a táblára, és of course, az enyém úgy volt szar, ahogy volt. Vagyis, az eredmény jó volt, de a tanárnak nem eléggé, mert a kiszámítás hiányzott, de én anélkül írtam le az amúgy korrekt eredményt. De azért ő felíratta velem azt is, nehogy azt higgyük, hogy véletlen volt. Ott szenvedtem negyed órán keresztül, éreztem a tekinteteket a hátamon. Nagyon gáz volt. Aztán odaadtam neki a füzetem, mert nem hitte el, hogy kész a házim, és akkor megjegyezte, hogy milyen csúnya, hogy össze van firkálva, meg, hogy ezért valaki vissza kézből egyest kap, ha felelni megy ki hozzá. És mondta, hogy holnap akkor feleltet egyet, táblánál... Ki fogad velem, és miben, hogy én leszek a szerencsés jackpot nyertes?!^^
Aztán jött egy angol. Az tűrhető volt. Az egyik felében dolgozatot írtunk, a másikban meg elkezdtünk egy szöveget fordítani, aminek a befejezése a házi.
Kicsengetéskor pedig úgy döntöttem, nem bírom tovább, vagy rókázni fogok, vagy hazajövök, és itt rókázok, de nem tudok maradni, mert meghalok. Szóval kértem kikérőt az ofőtől, majd leléptem. De mivel megígértem anyának, hogy bemegyek a boltba, mert kellett ez-az, lementem a városba, a teszkóba, majd onnan haza. Amúgy tizenegy körül már itthon voltam. Elpakoltam a kimosott holmikat, meg összehajtottam anyáét is, elágyaztam, megírtam a ma kikapott összes házit, meg megnéztem, mi van itthon, holnapra, de semmi...:|| Whatever. Utána kajáltam, olvastam, és már épp alukálni készültem egy pöppet, mikor még telóról felnéztem facebook-ra, és láttam, hogy az Emberem nagyon keres, meg hiányol, szóval laptop be, facebook.^^ És ittragadtam. Meg elkértem a házikat. Meg megkérdeztem, hogy hányas lett a fizika tz-m, és of course, egyes. Mire is számítottam?!-.- Utálom.
Amúgy mostmár jobban vagyok, csak a fejem fáj, meg egy kicsit hányinger. De nem vészes. Szerintem holnap suli...(: Meg egész hétvégén nem találkoztunk, ma is csak futólag, szóval már hiányzik az Emberem...^^
Amúgy még tegnap befejeztem az Avatar: Aang legendájának első könyvét, és ma kezdem a másodikat. Nem, mintha nem láttam volna eddig az összeset, plussz a Korra Legendáját vagy háromszor...:DD Nem tehetek róla, imádom.(: Várom már nagyon, hogy kijöjjön a Korra második évada. Ha már sorozat, akkor épp két hete lett vége a Született feleségeknek, végleg...:(( Bevallom nőiesen, sírtam. És a Garce Klinikát sem ártana folytatni, mert amúgy nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi a szituáció, de most épp az Avatár van soron. Majd, ha befejeztem...
Az utóbbi időben, nem tudom, ki nézte rajtam kívül, adták le folyamatosan az 'Anna' c. film részeit a viasat3-mon. És már korábban eldöntöttem, hogy egyszer le fogom tölteni a könyvverziót, de tegnap már úgy voltam vele, hogy a filmek is kellenek. Egyszerűen imádom. Régen, kisebb koromba, mindig néztem a mesét az egyik gyerekadón, és azt is nagyon szerettem. Aranyos, és régi, olyan értékekkel, amik manapság igencsak ritkának számítanak.
Viszont most ellépek, mert még át kell néznem a matekot, hátha kapok holnap egy hármast, meg még olvasni is szeretnék, és letölteni az Anne-t, meg nézni az Avatárt, meg kockulni még... Áááá.>< Túl sok tennivaló, túl kevés idő... Fuck this shit.

~ do svidaniya.