Ezer meg egy bocsi, amiért már vagy két hete nem jelentkeztem! Összegyűlt erre a hétre egy csomó minden, majdnem minden napra jutott egy röp, és ennél már csak a hétfőm lesz jobb (matek, angol, német, fizika dolgozat). Imádom, de tényleg... most is tanulnom kellene, csak kurvára nincs kedvem. Viszont a dizájnt azt meguntam, szóval csináltam egy újat. Ez most megint 'normál fejléces', egy egy Evanescence szám ihlette (Imaginary). Btw, ez előtt mármilyet akartam, és vagy öt variáció volt, de mindenképpen ezt a képet akartam. Igen, megint farkasos, de i have a worship.
Viszont! Egy kicsit a magánéletemről, hogy ne állandóan a suliról pofázzak. Megnéztem a Grey's anatomy 9. évadának múltheti-, és eheti részét. Az történt, amire számítottam. Ezen felül ma reggel, hajnali fél hatkor, nagy metal hallgatások közepette belém hasított az érzés, hogy nekem Private Practice-t kell néznem. Amúgy a hétvégém még jó is lehetett volna, mert szombaton mentek páran az osztályból - az ofővel - korizni, és én is mehettem volna végülis, csak... mégsem jött össze. Maradjunk ennyiben.><' Majd legközelebb. És itt még nagyon havazott a múlt héten, és nem volt olyan király, mert én már várom a tavaszt.
Volt barátnőimet, osztálytársaimat, ismerőseimet, ellenségeimet, barátaimat, haverjaimat már nem tudom hova rakni (azt a három lányt, tudjátok...). Akivel szeptember óta nem beszélek, vagy csak minimálisan, azzal of course, továbbra sem. A másikkal szoktunk, de ő nagyon ritkán szólna hozzám, ha én néha nem, de akkor érdekes módon, kurvajól elbeszélgetünk. A harmadik lány ugyanabba az angol csoportba jár, mint én, és ott tök jól elbeszélgetünk, meg olykor szünetekben, vagy órán is, néha, de amúgy... már nem ugyan az. Én nem beszélek velük olyan dolgokról, mint régen. Maximum olyanról, ami annyira nyilvánvaló, hogy mindenki tudja, vagy tudhatná. Vagy viccelődünk, vagy... ilyesmi. De tényleg nem értem. Vagyis, van egy elméletem: szerintem a lány, aki nem szeret, úgy érzi, nem lenne elég erős, hogy kiálljon magáért, ellenem, hogy felszólaljon, vagy ilyesmi, egyedül. Ezért belerángatta két barátnőjét, és le sem szarta, hogy ők az én barátaim is. Nem tudom, miért jó ez neki. Talán nem tud 'osztozni'. Talán féltékeny rám valamiért - nem tudom, hogy miért. Vagy egyszerűen nem szeret, és azt akarta, hogy a közös barátnőink is őt szeressék jobban. De én aztán kurvára nem ártottam neki, csak miután szívózott velem. Azóta többször is szívott, mint a torkosborz. Persze, ha tudná, hogy tavaly hányszor álltam ki mellette, mikor mondták többen is, hogy nem szeretik... már le sem szarnám. Inkább ne legyen egy barátom sem, mint amilyenek lehetnének ők hárman. Fucking Fake Friends. Bazdmeg, ellenségekre nincs szükségem így!:'D
Ezen felül kikölcsönöztem a könyvtárból a Gyűrűk Ura első részét, és olvasgatom, amikor időm van - szóval még eléggé az elején vagyok.><
Egyébként nem vagyok egyedül. Mármint, van az osztályba egy lány, akivel nem túl sokat beszéltünk tavaly, de idén egyre többet, és többet. Anno miatta kezdtem el Nightwisht hallgatni.(: És nagyon jól kijövünk. Örülök, hogy elkezdtünk beszélgetni. És ezzel együtt, kb. novemberben, az ősziszünet után, kinyílt a szemem, és rájöttem, hogy nem csak a régi, általánossulis barátaim vannak, hanem elkezdtem a többi, új osztálytársammal is beszélni, és rájöttem, hogy ők is jófejek. Lehet, ezért is megharagudott rám az a lány. Mert őt nagyjából senki sem szereti. És ezzel nem fasz voltam, hanem az igazat mondom.:DD Jó, oké... igazmondó fasz.:D
Múlt hétvégén sütöttünk muffint. Vagyis, csak akartunk. De kurvára elbasztuk, mert 40ml tej helyett 400-at tettünk bele. Ne kérdezzétek, hogyan sikerült! Végül két őzgerincformába raktuk a cuccot, meg a kakaó-banán, és alma-fahéj, de nem lett olyan jó. Szóval majd a jövő hétvégén ráveszem Anyát, hogy fussunk neki megint, de ezúttal csak 40ml tejjel...:D Volt olyan ötletem, hogy mindenből rakjunk akkor bele tízszer annyit, de akkor valam 120 muffin készült volna.>< Egy kisebb hadseregnek elég, végülis...
Na, lelécelek, mert még kell tanulnom.

Do svidaniya ~

Nos, ma valentín nap, blablabla... igyunk! Ilyen hangulatom van. Pont leszarom a hülye valentínnapot. Ha egyedül vagyok, akkor az év többi napján is egyedül vagyok, ha meg szeretnek, akkor nem csak ma. Szar ez az ünnepnek nevezett, kitaláció, aminek igazából semmi értelme. Ráadásul most olvasom wikin, hogy keresztény ünnep. Szóval triplán nem érint (1. nem érdekel, 2. nincs pasim, aki miatt érdekelhetne, és c, pogány vagyok, és ateista). Úgyhogy tényleg vastagon leszarom.
Amúgy a mai nap tényleg semleges volt: történtek jobb-, és rosszabb dolgok, vegyesen. Például reggel, suliba menet, egy 'kedves', autóval száguldozó vadbarom lefröcskölt szutykos hóval. Kurvára örültem neki. Ugye a hó 1°C-on már olvadgat, és latyakos, a drága meg egy geci volt, és nem lassított, helyette telibe talált a latyak... Aztán O. óránk angol volt, és gyakoroltunk. Esküszöm, a tanár levisz az életről. Először jófejnek tartottam, aztán már rosszfejnek pár hete, és szerda óta szarfejnek tartom, konkrétan. Nem bírom, idegesít, mindig két csoportra bontja a tíz fős csoportunkat, ráadásul alig ismer minket, és azt adta be ofőnek, hogy nagy az arcunk. Haljon meg a lova... és egy köcsög. Szóval még egy hete mondta, hogy hülyéskedjük el, csak az éneklés legyen király, de minden vad ötlet jöhet, stb., ma meg már azt osztotta, hogy normálisan álljunk, ne hülyéskedjük el, ne csináld ezt, ne csináld azt. Nem tudok kiigazodni rajta, egyszerűen... nem megy! Első óra nyelvtan volt, visszaaludtam. Második infó, szabadfoglalkozás, meg közben utána kellett nézni néhány informatikai dolgonak (most még alapok: első 'számológép', meg programozó, meg számítógép, ilyesmi), aztán kémika. Az jó volt, nem én feleltem, bár most talán tudtam volna egy hármast produkálni... talán! Utána dajcs. Azt végigénekeltük. Ja, by the way... azért ez a sok éneklés, mert holnap idegennyelvi est lesz, és minden osztály, meg minden csoport énekel egy-egy dalt. Aki, amit tanul. Ezért én angolt meg dajcsot. És a fülünkbe jutott, hogy a csaj, aki állandóan geciskedik mindenkivel, és minden lében két kanál, azt mondta, hogy ő ezt nem nevezné éneklésnek... én meg így... le tudtam volna talpalni. Haljon meg a lova a féregnek, faszom...-.- Énekeljen jobbat, egyedül. Mi is hallottuk az ő csoportjuk dalát, és mi nem szaroztuk (még, ha nem is olyan jó), sőt a refrént énekeltük velük (btw: ők franciások...). Szóval szopjon lovat.
Aztán elmaradt két órám, szóval hazajöttem, leraktam a seggem, tanultam egy kicsit, aztán ebéd. Leültünk enni, és három perc múlva már vitatkoztunk a Mammerrel. Ja, és bár csak közvetve, pont az ilyen viták miatt következhet be az, hogy koleszos leszek. Mivel Anya, miután bezárták a céget, ahol dolgozott, suliba kezdett el járni, hátha így könnyebb lesz melót találnia. De a poén az, hogy ebben a porfészekben, és 'közvetlen közelében' nincsenek nagyon munkahelyek. Szóval mondtam neki, hogy itt úgysem fog találni melót. Viszont! Most figyelj, zseni vagyok... ettől függetlenül Magyarországon máshol találhatna melót. Erre jött a válasz: nem mer itthonhagyni Mammerral, mert kikészítenénk egymást. Amúgy true story... nem jövünk ki valami jól. Erre én mondtam, hogy: és mi van a gimi koleszával? Mert van neki. Szóval emiatt inkább ne aggódjon, és keressen melót. Úgyhogy most így állunk: országszerte vadászik állásra (meg ugye itt, a városban is, meg a megyeszékhelyen is), és majd, ha elkerül innen, marad a kollégium. Megértem. Mindenkinek így lenne a legjobb. Anya sem idegeskedne miattunk, a Mammer sem kapna időnek előtte szívrohamot, vagy agyvérzést, és én is jól lennék. Persze, furcsa lenne kábé negyedórányira a lakásunktól lakni, de... valószínűleg egy-egy délután felugranék, vagy valami. Bár attól egy kicsit tartok, hogy a Mama bekattanna, hogy itthagyjuk, meg kiakadna, hogy minek a kolesz, ha itt van ő, meg vigyáz rám, és ilyesmik... de el kell, hogy mondjam, ő már kimondott olyat Anyának (amiről nekem nem kellene tudonom, csak nagyon jó a viszonyunk Anyával, kb. legjobb barátnők vagyunk), hogy könnyebb lenne az élete nélkülünk. Fentebbi esetben megkapná, amit akar... whatever.
Ja, meg ma bevásároltam Zsófi helyett, a sulibüfében. Csak három ember elé fuakodtam be, és az egyik elől megvettem az utolsó kakaóscsigát.:DD I'm a heroine.
Kb. ezek az elmúlt nap történései. Persze, voltak mások is (amikor nem írtam), de így ezek voltak a nagyobb volumenű dolgok.

Még van töri höföm, szóval megyek, és megcsinálom. Holnap este beszámolok a péntek eseményeiről. Talán.

Do svidaniya ~

Na jó, azért annyira nem volt 'durva', sőt: laza volt, és egy kurva korty alkoholt sem ittam. Pedig gondoltunk rá, de tényleg. Mégis gecijó volt. Na, kezdem az elején: hétfőn kitört a járvány. Az osztály egyharmada hiányzott, és bár így is huszan voltunk, kevésnek éreztem, és családias volt a hangulat. Király volt. Két tanár is hiányzott, ami szintén fasza volt. Német és matek tanár. A némettanárt mondjuk bírom, csak a németet nem. A matektanár meg nem tudja, mekkora örömet szerzett azzal, hogy nem jött.:D Szóval laza napok következtek. Elmaradt egyszer a német, meg bementünk az infóterembe, meg szabadfoglalkozások - ergó háziírás powa -, ilyesmi. Matekon kétszer szakszerű helyettesítés volt, egyszer pedig összevontak a kezdőkkel. Btw, kezdők... egyre jobban szeretem őket - néhányukat kivéve...(: Egyik nap egy kisebb galiba miatt, amihez semmi közöm nem volt (!!), megfenyegetett a fizika-kémia tanár, hogy feleltetni fog. Én meg hazajöttem, és tanultam. Másnap természetesen nem feleltem, de kaptam egy plusszt, amiért sokat jelentkeztem, és megszólaltam órán. Szóval azért nem gáz strébernek lenni. Írtam egy kémia hármas röpöt is. Nagyon örültem neki.^^ Viszont angolból rengeteget kellene készülnöm hétfőre... a tervem pedig az, hogy szombaton írásbelit csinálok, vasárnap meg szóbelizek. Nem, mintha a szóbelire annyi időt szánnék... never mind.
Btw a drámázás folytatódik az osztályba, pedig a fő generátor nem is volt már egy és fél hete... it's wierd. Na, szóval van egy másik lány, akinek nincsenek igazán barátai. Nem szarfej, csak egyszerűen idegesítő. Random elkezd minden hülyeségről beszélni, és nem képes befogni, és nem tud vicces lenni, még, ha akar sem. És nála a beszélgetés egyenlő azzal, hogy ő beszél, a másik hallgatja. Kurva izgalmas, mit ne mondjak... és nagyon szépnek hiszi magát. Közben annyira nem. Nem kövér, de mégis azt hajtogatta napokig, hogy ő negyvenkét kiló, aztán múltkor, az orvosi vizsgálaton a digitális mérleg mégis negyven kilencet mutatott. Pedig 'most fogyott'... aztán gömbfeje van, nincs álla, és kurvanagy orra van - ezért is szoktuk úgy hívni, hogy Vasorrú bába, Orrontó, ilyesmi -, és Uralkodónőnek hívjuk - meg néha Gömbhalnak -, vagy cinkeljük - az orránál fogva vezetik, beleüti az orrát. Ezt így mind a háta mögött, szóval nem úgy, mint a másik lánnyal. Aztán tegnap nagyon kiakasztott tegnap. Ugye a daléneklésin azzal a számmal indulunk, amit ő (is) javasolt... szóval énekelünk, és lement a szám, erre motyog a bajsza alatt, hogy 'nem tudja énekelni, mert valaki leviszi', aztán elénekeljük még egyszer, és két fiú nagyon fight-olt, hogy ne ez legyen, mert nekik nem tetszik (btw, hova szarjak?!), erre ő elkezd megint magának puffogni, hogy 'pedig ezt fogjuk énekelni, őt nem érdekli, leszarja, ez jó', és így ott elszakadt a pohár, betelt a cérna, hátrafordulok, és lö lebaszáás powa: megmondtam neki, hogy ne verje fölöslegesen a nyálát, hogy túl mély, ha énekelni akarja, hát énekelje. És végülis énekelt, de aztán délután írt facebookon, hogy elnézést kérjen, aztán még lökte a hülyeségeit vagy fél órán keresztül... én meg csak írtam a hülye szmájlikat, meg a 'ja, aha' jellegű, tőmondatos szövegeket.
Aztán ma... németen ofő jött be, szabad foglalkozás, pő egyszercsak hátrafordul, és elkezd beszélni mindenről teljesen összefüggéstelenül. És nagyon idegesít...
Ma egyébként felmentünk a volt suliba, mert farsang volt, aztán beszélgettünk pár régi tanárunkkal, a belépőhöz járó tombolákat összeadtuk, meg még az egyik barátnőm szerzett két rokonától egyet-egyet, így lett öt. Az első húzást meg is nyertük.:3 Zseniális volt. Holnap is hivatalosak vagyunk, mert közben osztálytalálkozót is szerveztünk. Szóval király lesz ez a hétvége, érzem.:D
Na, szóval a 'farsangról' bővebben: odamentünk, pont nyitották a tornatermet, mi meg előrefurakodtunk. Volt helyünk, végignéztük, meghallgattuk, hogy kik mennek még le a városi farsangra. A produkciók közül kevés volt igazán jó... én három továbbjutot nem is tudtam volna választani.>< Never mind. Szóval lementek a szereplők, aztán, amíg a zsűri döntött, negyedikes kiscsajok úgy táncoltak, mint a ribancok. Kibaszottul untam amúgy. Aztán eredményhirdetés, egy ideig még tébláboltunk a suliban, beszélgettünk, röhögtünk, jó volt. Aztán tombola, tombola után az egyik barátnőm öccséék nyertek tortát, aztán abból mi is zabáltunk (öszesen két szeletet.><). Aztán bő egy óra múlva leléptünk. Előtte viszont Gangnamstyle-oztunk egy sort, mi is a 'diszkóban'.
És... így kábé... ennyi volt a hét, meg a nap, röviden összefoglalva. Még holnap lehet, írok egy kicsit bővebben a hetemről, mert kurvajó volt.:D

Viszont most megyek, nagyon kész vagyok. Nulladik volt ma, és el is aludtam, szóval rohanhattam... gecijó volt.-.-

Do svidaniya.~

Hát megint egy hét lement, egy blogbejegyzés sem került fel. A chat-ben válaszolgattam, illetve írogattam másoknak is, de amúgy tényleg semmi extra. Mert nincs már iringálni kedvem. Este lenne some időm, de akkor már olyan vagyok, mint a mosott kaki, és egyszerűen... nem. Marad a hétvégi blogolás? Nem tudom. Szeretnék blogolni, és, ha csak így oldható meg, akkor csak így. De mindenképpen jelentkezek majd, amikor tudok. Aztán azt sem akarom, hogy az esti kis bejegyzéseim izzadságszagú, eröltetett fosok legyenek, és ez a tipikus 'próbálok vicces lenni, de nem megy, mert nincs kedvem'-szituáció lépjen fel. Mert amúgy vicces vagyok. Nagyon.
Btw, a suliban kábé minden rendben. Írtam egy föci négyes röpöt, írtunk fizikából is (az szerintem szar lett, de talán lesz egy kettes, aminek egyébként örülnék...), matekból témazárót (szar), hétfőn írunk majd valamit németből, meg angolból is szódolgozatot. Mostanában szinte minden napra jut valami kis finomásg. Hmmm... so delicious.
Egyébként, azthiszem azt nem meséltem, hogy a lány, akivel nem vagyunk olyan jóban mostanában, behívatta az anyját, aki állítólag engem keresett az ofőnél. És kurvára nem értettem, miért.:D Ugye nem tud írni, meg megvádolt egy csajt is, hogy ellopta a könyveit (amik később előkerültek...), meg ugye, amit nekem tolt facebook-on, plussz senki sem szereti túlzottan, mert nagyképű, idegesítő, és minden lében két kanál. Szóval szoktuk úgy kiparodizálni, hogy egymás között, de hogy ő is hallja (pl. nekem szokták mondani, hogy what kind of gyerekes vagyok, meg mi ez a sok karkötő, és a fekete cuccok, meg hogy menjünk, üljünk le a padra, két ny-el, és ly-el...x'DD). Tudom, ez faszság. De, ha ő is egy geciláda, akkor nem fogok vele jópofizni, ahogy mások sem. Namármost, ő ezt gonbdolom otthon úgy adta le, hogy én vagyok a fasz a semmiért, mert olyan kedvem van, és betaláltam, és én uszítom a többieket, hogy legyenek ők is gecik vele. Nem.:D Nekem egy kurva szóval nem kellett mondanom senkinek, hogy 'na, akkor pirikém, legyél vele te is geci, mert miért ne?!'. Valahogy elterjedt a kis facebook-os üzenetnek a híre, és kérdezgettek az emberek, én elmondtam a whole story-t, és elküldtem pár embernek (az igazi barátaimnak csak) a levelezést. Mindenki gáznak tartja, és nekem nem kellett azt mondanom, hogy tartsátok annak. Mert ez az. A normális ember látja, és érzi, miközben olvassa, hogy nemkirály, amit tolnak/toltak. Btw, a csaj, aki kirobbantotta az egészet, ezen a héten hiányzott pár napot. És érdekes mód, kis barátnő gecijól elvoltak velem is, és beszélgettünk (nem úgy, mint régen, persze...). És i don't understand, félnek tőle, hogy megsértődik rájuk, amikor itt van, ha beszélni látja őket velem, vagy mi?! Ki ez itt?!:DD I want to know...
Amúgy magánéleti szempontból velem semmi happening. Nincs pasi a láthatáron (vagyis, lennének 'jelentkezők', de én most nem akarok senkit. Majd talán nyáron...). Szinte nincs is magánéletem. Mert nincs rá időm... Szocializálódni a suliban is tudok. Bár tegnap találkoztam egy barátnőmmel, akivel már általános suli 7. osztálya óta kábé legjobb barátnők vagyunk. Most azért lehetett érezni, hogy nyár óta nem találkoztunk... De pénteken is találkozunk (volt sulis farsangon, ahol egyébként az öccse is fellép, természetesen), aztán szombaton lesz 'osztálytalálkozó', szintén a farsangon. Mondták páran (többek közt én is), hogy kellene vinni valami normálisat, amivel lehet koccintani. Örülnék neki nagyon.:D Nem vagyok amúgy alkesz. Csak szeretem a jó dolgokat. Előbb említett programokon kívül lesz még a suliban pár rendezvény (azthiszem), ha más nem, farsang. Star Wars-nak öltözünk be (ki lett sorsolva), és én leszek Padme Amidala. Örülök neki, mert ő az egyik kedvenc szereplőm, másrészt pedig a filmebli szerelme (Dart Vader, ugyebár...) pedig ofő úr lesz...;]
És fentebbieken kívül nem várok mást februártól. Sem nagy szerelmet, sem valentín napi stuffokat, se semmit. Ugyan olyan hónap lesz, mint a többi. Ennyi. Egyébként is... a valentín nap egy kibaszott nagy hülyeség, szerintem. Biztos vagyok benne, hogy soha nem fogom ünnepelni. Csak ugyan olyan nap, mint a többi... oda ne rohanjak, meg vissza.

Viszont most lépek. Elkezdek ma tanulni, plussz a regényemet is szeretném írni.

Do svidaniya. ~

Ahw... finally idekerültem, és végre blogolhatok egy kicsit. Úgy érzem, hogy már ezer éve nem jelentkeztem - ami persze nincs így. Kicsit azért hiányzott a 'rendszeres' blogolás, mert azért kb. három naponta irogattam... most meg már vagy egy hete nem. Vagy csak nagyon keveset. De most is olyan álmos vagyok, leragadnak a szemeim.
Btw jól sikerült a szalagavató ünnepély, nem rontottam el a szövegemet sem, és egyszerűen király volt. Bár, az egyik mellettem álló lány rosszul lett. Én meg eléggé megijedtem, hogy 'na most akkor mi legyen?!', kimenjek-e vele, vagy sem (már egyikőnknek sem volt szövege), vagy mi legyen...? Végülis kiment, de állítólag én is olyan fehér lettem egy röpke pellanat alatt, mint a fal. Egyébként nagyon megijedtem. De nem volt semmi gáz, ezen kívül. Szóval minden jól alakult, egy-két kisebb zökkenővel.
Hjajj, ugye a sulimban lesz idegen nyelvi est, ahol énekelni szokott a nép, és én annyira örültem az angol dalválasztásnak.*-* Kelly Cooper-től a Poison-t fogjuk dalolni, de ezt a számot Tarjus is feldolgozta, és egyszerűen így, vagy úgy, de mindenhogyan imádom. És tökre örülök neki, és nagy lelkesedéssel, meg hatalmas hanggal fogok singingelni - habár egyáltalán nincs jó énekhangom.
Suliban semmi extra nem volt. Egyik tesit kihagytam, kémia cuccomat egyetlen egyszer nem hoztam haza, és természetesen én (is) feleltem... Elkezdte mondani a tanár, hogy induljon az óra (mert mindenkinek 5 perce van felelni), és már kérdezett volna, mikor végre kinyögtem, hogy én bizony egy kurva betűt sem tanultam...:|| Nemkirály. Utálom a buzi kémiát... meg fizika-matek.
Egyébként tényleg minden a szokásos: tanulok, leadtam a pályaműveimet, néha nem tanulok, elviselem azokat, akiknek csak szar jön a szájából, és van három új rajzom, amiket mindenképp fel akarok majd rakni az aloldalra, mert egész jól sikerültek.
Most viszont megyek, jön a megérdemelt hétvége, meg pihi.

do svidaniya. ~

Szóval ja, akartam ma blogolni, de kurvára nem jött össze, mert helyette weheartit-oztam, meg törölgettem embereket a cseréim közül (bezártak, hanyagolják a lapjukat, ilyesmi...), meg kiraktam egy emberkét is... Aztán zenéthallgattam, meg befejeztem a körmömet (tegnap feketére lelakkoztam már, ma vittem rá egy átlátszó alapú, kék csillámos fedőlakkot. bejött). De már rohanok is készülődni, mert szalagavató lesz, aztán fellépek kis osztálytársaimmal, és évfolyamtársaimmal.^^

Este jelentkezem!

do svidaniya. ~

Well, a hétvégém kurvaunalmas volt. Még a szombati konyhafestés is, ami egyébként perpatvarral végződött. Nem akarok róla beszélni. Ténlyeg. Semmi kedvem...
Pénteken megnéztem a Grey's kilencedik évadának tizedik részét, meg porszívóztam. Aggie-vel akartunk beszélni, de az én érzéseim szerint, kurvára nem jött össze. Kamozni is szerettünk volna, de nem jött össze. Meg aztán ő lelépett, én is (rajzolni), aztán visszajöttünk, de szinte alig beszéltünk bármiről is. És ez zavart. Egy kicsit.
Aztán szombaton ugye a festés.
Ma meg hajnalban felébredtem (05.10 körül...), aztán kicsit tévéztem, kajáltam, elmentem fürdeni, és nekiálltam a házim elkészítésének, ami kb. egy órát vett igénybe. Nem volt sok, csak én emlékeztem úgy, hogy rengeteg höföt kaptunk.
Visszaragasztottuk tegnap a pc-mbe a követ. Megint csodás a kis ezüstszínű ékszer, a fekete kővel...(: Olyan Énes. Meg lehet kapok hétfőn az egyik osztálytársamtól egy ilyen izét... ear clip/cuff bigyót. Ilyen csatolós fülbevalót, amit inkáb a fül felső részére kell rakni. Tudjátok!:D
Ezen felül a suliban pénteken akkora dráma volt, amilyet még Shakespeare sem tudott írni... de nekem tetszett.
   Emlékeztek, volt az a szilveszteri nem-meghívós eset, azzal a három lánnyal. Tökmindegy, mi a nevük. Közülük egyel még úgy ahogy beszélek, mert... baszki, tizenkét éve a legjobb barátnőm volt (az eset előttig)! A másikkal csak elvétve, tőmondatokban (bár, amikor a kis méhkirálynő nincs jelen, érdekes módon tökjól elvan velem). És a méhkirálynővel egy kurva szót nem váltottam, mert egy fasz, és az intelligencája nem haladja meg egy papucsállatkáét sem, szóval... no thanks.
Szóval a méhkirálynő pénteken nyerített a szünetben, meg visított a barátnőivel, és egy lány felállt, és úgy ment ki, hogy ő ezt nem bírja tovább. Aztán, mikor becsukódott az ajtó, a méhkirálynő (innentől MK) elkezdte osztani, hogy mennyire gáz, meg így, meg úgy, és ezt a lány hallotta, és bejött, hogy nem zárt ajtók mögött kellene ilyesmiket mondania, hanem neki, szemtől szemben. És kiment. MK utána, majd előbb ő jött vissza, és azt mondja... most figyelj! Sírni fogsz. 'Menekül előlem!'.x'D Meghaltam. Aztán jött vissza a másik lány is, és ott elkezdték egymást osztani, bejött egy harmadik lány, ő is osztotta MKt, aztán ő kiment. Nem sokkal később MK is. A másik lány visszajött, és leült a helyére. És most jön a csavar, beszarsz.
Ugye a másik csajnak a barátnőjének ugyanolyan táskája van, mint MKnak, és mindig maga mögé rakja a padra, ha nem ül mögötte senki. Most is így történhetett volna, de nem, mert MK rakta oda az övét. De a csaj kicipzározta, hogy belenézzen (merthát, egyforma, ha belenézel tudod csak, kié valójában...), és pont akkor jött be MK. És elkezdett anyázni. A vége a történetnek az lett, hogy mindenki MKt szídta, a három barétnője közül egy védte be, de őt is folyamatosan leoltották. MK pedig végigbőgte az egész föci órát. Kínos. De én erre csak annyit mondok: karma. És igen kedves volt ez a karma, mert jelen voltam, amikor volt a happening. Köszi, utólag is neki.
Btw, tényleg ez volt a hét kábé legizgalmasabb része. Meg négyes lett a német szódogám. És pénteken olyan szépen havazott... de már olvadozik is, szóval, már tényleg nem lesz hosszúéletű.
Pénteken meg szalagavató, ahol verset mondok. Négy sor. Wow.

Viszont most megyek.

do svidaniya. ~